Szerelmemnek karácsonyra

Amióta megláttalak,
mintha fény gyúlt volna bennem.
Mosolyod ragyog rám,
de néha hisztis is vagy, én meg csak nézem.
Építkezés közben vitázunk,
néha úgy érzem, téglát dobok,
de még ha ordítasz is egy kicsit,
akkor is nagyon szeretlek, Anita, valóban!

Anita, te vagy a dallam,
ami a napjaimat feldobja vidáman.
Nyaraltunk Egyiptomban először,
Cipruson napoztunk, Tunéziában majdnem megégtünk.
Kirándultunk Lengyelországban is,
te hisztiztél a térképnél, én meg nevettem,
Anita, szívem ünnepel,
mert te vagy benne a csodám.

Ha néha elfelejtem a kis apróságokat,
már jön is a „nahát, tényleg, figyelj rám” hangod.
De tudod mit? Ez is része a bájnak,
így szeretlek minden pillanatod.
A jövőnk tele van tervekkel:
összeköltözünk, lesz esküvőnk,
és gyerekeink is nevetni fognak,
amikor majd a hisztit látták először tőlünk.

Anita, te vagy a dallam,
ami a napjaimat feldobja vidáman.
Nyaraltunk Egyiptomban először,
Cipruson napoztunk, Tunéziában majdnem megégtünk.
Kirándultunk Lengyelországban is,
te hisztiztél a térképnél, én meg nevettem,
Anita, szívem ünnepel,
mert te vagy benne a csodám.

Fogd meg a kezem, induljunk tovább,
minden kaland veled jobb már.
Még ha néha hisztis is a hangod,
a nevetésünk mindig mindent megold, Anita!

Anita, te vagy a dallam,
ami a szívemhez mindig visszatér.
Veled a világ otthon lett,
és örökké tartó ünnepérzés.
Köszönöm, hogy itt vagy nekem,
és hogy melletted lehetek—
az első perctől karácsony lett,
mióta megismertelek.