Katonának lenni

Azt mondták a réges-régi öregek;
Ha valami baj történik fiatalon teveled;
Elmúlik a fájdalom,ha bakának visznek;
Onnantól már nem gyereknek,
Hanem felnőttnek hisznek.
De jó volt is akkoriban katonának lenni;
A hazáért valami igazán fontosat tenni.
Kiképeztek,belédverték miről szól az élet;
Azóta még a saját árnyékomtól sem félek.
Megszoktuk,hogy korán kelünk mindenegyes reggel;
Nem törődtünk mindenféle apró-cseprő sebbel.
Gyorsan eltelt az az idő,barátokra leltünk;
A társadalom értékes tagjai lettünk.
Nem értem,hogy a mai világ mért nem tartja jónak;
Hogy megismétlődjön újra meg újra az a pár hónap.
Átkéne az alapokat mindenkinek adni;
Így lehet csak a korral igazán haladni.
Hiányzik a felkészülés,tudjuk mi az okát;
Adja isten béke legyen és ne érje támadás a hazát!