Késő ősszel lehullik a sok falevél; Hamarosan megérkezik a fagyos tél. Erős szellő borzolja a hajamat; Mostantól már jobban érzem magamat. Oly erősen csókolja a hideg szél a kezemet; Napok óta nem találom sehol sem a helyemet. Színes lesz a fakorona,felmered az égre; Eltűnik a nagy forróság egy időre végre. Ez egy olyan földöntúli hangulat; Mi elűzi a szívedből a gondokat. A levegő felfrissül,a természet nyugovóra tér; Innentől nem a virágzás,hanem a túlélés a cél. Bezárkózik mindenki a meleg házba; Egy darabig a kinti lét nem hoz lázba. Lelassul a vérkeringés,semmitől sem félünk ; Minden napot bezárkózott remeteként élünk.