Kazinczy Gabor Általános Iskola

(1. versszak)
Reggel a csengő újra hív,
a napfény átszűr a fákon,
nevetés száll a folyosón,
mindenki siet a vágyon.

Itt nőttünk fel, itt lettünk mi,
barát, álom, kis titok,
minden sarok mesél nekünk,
ha a szívünk visszahív ott.

(Refrén)
Kazinczy Gábor, a mi iskolánk,
itt kezdődött ezer szép tavasz már.
Tanár és diák, egy nagy család,
itt mindig otthon vár a világ.

(2. versszak)
Toll és könyv, de több ennél,
itt tanulunk szívből élni,
egy mosoly, egy bátor szó,
s már könnyebb lesz minden cél.

Tudás, barátság, összetartás,
ez marad meg mindörökre,
ha elmegyünk, akkor is majd
visszanézünk örömmel ide.

(Refrén)
Kazinczy Gábor, a mi iskolánk,
itt kezdődött ezer szép tavasz már.
Tanár és diák, egy nagy család,
itt mindig otthon vár a világ.

(Záró rész – halkabban)
És ha egyszer messze sodor az élet,
a szívem tudja, hová térhet,
Kazinczy Gábor, te maradsz nekem,
a kezdet, az álmom, a mindenem.