Csak egy érintés

Tizenkét év fájdalom, csendes szenvedés, Orvosoknál remény, de nem jött gyógyulás. Kitaszítva éltem, senki sem látott, De hallottam Rólad, és újra reméltem.

Előre mentem, a tömegben félve, Csak egy érintés, hátulról, titokban. És abban a pillanatban megállt az idő, A fájdalom eltűnt, a szívem újra dobogott.

Csak egy érintés, és minden megváltozott, Jézus, Te láttál, mikor senki sem fogott. A hitem szólt hozzád, és Te válaszoltál: „Leányom, meggyógyultál, békéd legyen már.”

Megálltál értem, nem mentél tovább, Kérdezted: „Ki volt az, ki megérintett hát?” Reszketve vallottam, könnyekkel szememben, De Te nem ítéltél, hanem felemeltél engem.

Csak egy érintés, és minden megváltozott, Jézus, Te láttál, mikor senki sem fogott. A hitem szólt hozzád, és Te válaszoltál: „Leányom, meggyógyultál, békéd legyen már.”

Híd Ha elhagy minden, ha nincs már szó, A Te jelenléted gyógyító. Nem kell hangos ima, csak egy kis hit, És Te ott vagy, ahol a szív hív.

Csak egy érintés, és újra élhetek, Jézus, Te vagy, ki mindig szeretett. A hitem szólt hozzád, és Te válaszoltál: „Leányom, meggyógyultál, békéd legyen már.”