Elmentünk mi pár napra a Dunához; Azóta sem tért senki még magához. Hosszan kellett kis kocsimat vezetni; Nem is tudtam egész úton nevetni. Én sem vagyok profi sofőr higgyétek el nékem; Sajnos végig rajt volt lábam teljesen a féken. A közlekedés nehéz dolog,ezt én is tudom; Mégis sokszor úgy nézett ki,nem maradok az úton. Száguldoznak,veszélyesen vezetnek; Hátam mögött nagyon közel követnek. Aztán mikor elkerülnek,ők vannak megsértve; Boldogok,hogy kétszázhusszal elhúzhatnak végre. Nem szeretnék többé az utakon félni; Jólenne még egypár évig biztonságban élni.