Az emberiség szenved mostmár évek óta; Földrengése,árvíz és a vírus folyamatosan súlytja. Mégis mikor fellélegeznénk végre; A háború rajzol víharfelhőket az égre.
Miért kell az egyik embert a másik ellen szítani; Miért kell az értékes vért kiontani? Emeljük fel fejünk és szólaljunk fel végre; Dobjuk el az összes fegyvert nagyon-nagyon mélyre.
Nem csak remélni,tenni is kell,hallassuk a hangunk; Higgyétek el sok minden múlhat most is rajtunk. Hintsük szét a béke szavát,nyissuk ki a szánkat; Kiabáljuk ki az égre,tünjön el a bánat.
Legyen béke,legyen vége,fehér galamb száll az égre. Mutassuk meg a világnak,a magyar embernél jobbat senki sem kívánhat.