Te vagy kislány...

Ott álltam a tóparton és megláttalak téged;
Én azóta minden percben boldog lázban égek.
Mosolyodat bevéstem létem sűrűjébe;
Beköltöztél mindörökre mindenki fejébe.


Te vagy kislány,akiért minden percben élek;
Félek,hogy majd egyszer elvesztelek téged.


Hozzád szóltam,rámnevettél,megrenget a Föld alattam;
Kész csoda,hogy ezek után eszemnél maradtam.
Szürke felhő szállt fel és játszadozott velem;
Éreztem,hogy nemsokára elvesztem a fejem.


Te vagy kislány,akiért minden perben élek;
Félek,hogy majd egyszer evesztelek téged.


Elhívtalak egy randira, tölts velem egy estét;
Minden léptünk az étteremben szorgos pincérek lesték.
Utána meg elmentünk a külvárosi moziba;
Végül pedig csókolóztunk egy piros kicsi kocsiba.



Te vagy kislány,akiért miden percben élek;
Félek,hogy majd egyszer elvesztelek téged.


Ez az egész mára már csak emlék,mert vele telnek el a hosszú esték.
Pár éve a feleségem lettél,és a világ legboldogabb emberévé tettél .


Te vagy kislány,akiért minden perben élek;
Enyém lettél,így többé semmitől sem félek!