Egyedül a világ közepén hogy élhetek egyetlen szerencsém Nem látom de érzem ahogy előre léptem a segítő kezet érzem hogy vezet a toll a kezemben a rímek a fejemben amit az élet adott semmit nem feledtem pedig szenvedtem sokat kaptam pofonokat amihez az élet szoktatott egyszerűen lehagyott gyorsnak kell lenni és mindig figyelni a frontra lépni lehetőséget keresni de hiába mondom egyszer úgyis elrontom de minden szavam vállalom magam amit leírok ez mind én vagyok megtörik minden ami szép idővel elkopik minden egyes kép ami elmúlt már tény a többi csak vélemény ha szeretsz nekem örülsz ha gyűlölsz majd kerülsz nem érdekel mi bajotok van velem mert én csak élem az életem mondd meg uram miért kínzom magam feljegyzem minden szavam ez az én saram gyere öntsünk tiszta vizet a pohárba én írom a szavaimat csodára várva te meg hallgatod hátha hátha megérted miért vagyok ilyen barom hogy a szövegem írom pedig már rég zsibbad a karom
ref ha az utamba állsz nem taposlak el majd fölötted szállok mert nekem repülnöm kell megbarátkoztam lassan az élettel hiszek magamban és megbírkózom mindennel
egy kincs ami nincs a kezemben ezer bilincs nem tehetem amit szeretnék éjjel nappal reppelnék mert a pulzusom üti az ütemet folyton álmodozok és már bántja a szememet mostmár tutira meg kell tennem a mikrofont a kezembe vennem érzem ahogy áthat és dobban a szívem dallamot kap minden rímem kik szolgáltak eddig hűen és mostmár kirobban a tűzben egységgé alakul és ez tetszik piszkosul egy kincs ami nincs a kezemben ezer bilincs be vagyok zárva egy kis zenére várva ritmus kell szövegem minden szavára le kell írnom mert lelkem sivatagában esik a hó alattam vágtat egy megvadult ló a nap már nem süt egy homály takarja de mégis nyugodt voltam mert az igazat tudtam a lovon maradtam mostmár lassan fárad és lelassul egészen épp hogy baktat az erdőben de merészen sötét minden de látok egy kis fényt az állat szemében egy csillanó reményt aztán az erdőn túl egy tisztáson állok repkedő madarakat az égen látok egy könnycsepp a szememben bonyolultnak hittem de az élet egyszerű felszárad a könnyem pedig csak magamban hittem és felszárad a könnyem