az

(Verse 1)
Csodás utazás, a mélyből jövök fel,
Bántások és fájdalmak, a hangom felszáll.
Huszonöt év szenvedés, most kezdtem élni,
Reflektorfényben ragyogva, végre szabadon énekelni.
(Chorus)
Csalódások árnyékában, mégis felálltam,
Minden könnycseppből egy erős dal született.
A színpadon most már otthonra leltem,
Az éneklés az én menedékem, nem játék, hanem élet.
(Verse 2)
Fényem ragyog, mint a csillagok,
Az éjszaka titkai szívverésembe zárva.
Vágyaim, mint hidak,
Átkelnek a csendes vizeken, közeledve hozzám.
(Bridge)
Álmok táncolnak velem,
Te vagy a kompaszom, utamat mutatva.
Minden érintésed lágy, mint a hajnal,
A szívem hídja, mit soha nem hagyok el.
(Chorus)
Csalódások árnyékában, mégis felálltam,
Minden könnycseppből egy erős dal született.
A színpadon most már otthonra leltem,
Az éneklés az én menedékem, nem játék, hanem élet.
(Outro)
Minden nap várlak, mint az éjszaka a hajnalt,
A szívek harangját zengem, mitől minden megváltozott.
Te vagy az álmom, mit soha nem felejtek,
Minden szavaddal újra és újra beléd szeretek.