Bolond szívem

Kötöznivaló bolond az én szívem,
azt súgja folyton, visszajössz te még.
Nem lehet igaz, hogy minden véget ért,
és ami szép volt, te meguntad már rég.

Kötöznivaló bolond az én szívem,
titokban most is élteti a remény.
Hiába mondom, de nem hiszi el mégsem,
hogy a te csókod a másé, s nem enyém.

Mondd, mi az igazság,
az igazság.
Csak árt a hazugság,
a hazugság.
És jobb lenne talán,
igazat mondanál.

Kötöznivaló bolond az én szívem,
megbocsát mindent, akárhogy is fáj.
De tudd meg hát, hogy nem tart már soká,
majd egy más, s te nem hiányzol már.

Mondd, mi az igazság,
az igazság.
Csak árt a hazugság,
a hazugság.
És jobb lenne talán,
ha igazat mondanál.

Kötöznivaló bolond az én szívem,
megbocsát mindent, akárhogy is fáj.
De tudd meg hát, hogy nem tart már soká,
jön majd egy más, s te nem hiányzol már.

Jön majd egy más, te nem hiányzol már.
Jön majd egy más, te nem hiányzol már.
Jön majd egy más, te nem hiányzol már.