A közös út

[Verse 1]
Van nekem egy apukám, úgy hívják, hogy Tamás,
Néha bizony összekapunk, van egy kis vitázás.
Néha mérges vagyok rá, ő is mérges rám,
De ha átölel engem, tudom, ő az én apám.

[Chorus]
Ha a biciklimre ülünk, együtt indulunk,
Kanyarog az út előttünk, közben nagyokat nevetünk.
Ha néha másfelé húz a büszke kis szívünk,
Egy ölelés után megint egymásra találunk.

[Verse 2]
Ő mutatja, merre menjünk, én fogom a kormányt,
Megállunk a régi hídnál, nézzük a folyót.
Aztán újra pedálozunk, szél fut az arcunkon,
Minden közös délután ott marad a dalomban.

[Chorus]
Ha a biciklimre ülünk, együtt indulunk,
Kanyarog az út előttünk, közben nagyokat nevetünk.
Ha néha másfelé húz a büszke kis szívünk,
Egy ölelés után megint egymásra találunk.

[Bridge]
Lehet, hogy nem értünk mindig egyet, apa,
De melletted az út is könnyebb valahogy.
Bármerre visz majd minket a következő nap,
Tudom, hogy te vagy az én biztos pontom.

[Final Chorus]
Ha a biciklimre ülünk, együtt indulunk,
Kanyarog az út előttünk, közben nagyokat nevetünk.
Ha néha másfelé húz a büszke kis szívünk,
Egy ölelés után megint egymásra találunk.

[Outro]
Tamás, apukám, jó, hogy itt vagy velem,
A közös utunkat őrzöm a szívemben.