A SORS-MESTERSZONETTJE

Intro - Solemn church organ and distant acoustic guitar]

[Verse 1 - Soft, emotional, storytelling voice]
Megállni kéne tán az utcasarkon,
Üres kezek kitárva sírnak éghez,
Az égi angyal integet le néked,
A tett csodája hozza szép mosolyt.

[Verse 2 - Heavy rock drums and deep bass enter]
Ne várd ki hát, amíg a könny peregne,
A sors talán feledte őt ma már,
Lehet, ki tette, volt az ő talán,
S kiált magány, a hallgatás felelt.

[Bridge - Shifting to major key, full symphony and soaring guitars join]
A napra kéne menni, hol van élet.
A langymeleg lehetne lét csodája,
Az álma, fényben élje át a szépet.

[Chorus / Climax - Monumental operatic explosion, ultimate vocal power]
Az álmodás reménye él továbbra,
E pillanat, s fohásza száll fel égre,
Az arcra festve tündökölt a vágya!

[Outro - Transcendent operatic choir with soaring electric guitar solo rising to the heavens]
Fohásza száll fel égre!
Tündökölt a vágya!

[Grand Majestic Orchestral Resolution]
[Final Sustained Chord]
[Silence]
[End]