Ha hallgatni akarod a szelet, Figyeld a leveleket. Az ő táncuk tesznek Téged hallgatóvá, És a szél szavát láthatóvá.
A ritmus, amit látsz, folyton változik, Bőröd bizsergése vele egybefonódik. Simít, pezsdít, néha borzong, Lelked ezért szívből ujjong.
Ha csak nézed a szelet, táncot lát a szemed, Táncot, amely a világon átvezet. A lépés szabad, mint a fuvallat, Csukd be a szemed, engedd szárnyra magad.
Repülj a világod szent egén, Te légy a fény, és sose félj. Félelmed öleld át, repítsd a magasba, Engedd be magad szívbéli dalodba.