[lassan, hegedűvel] rácsok mögött alszik a fény kezem láncokba zárva szabadság helyett szűk remény a sötét cella magánya goromba tekintetek közt jársz szívedben is harag (szívedben harag) tudod nincs választás vagy ütsz, vagya te bőröd szakad (bőröd szakad) [refrén] üss, hogy ne téged üssenek a rabság törvénye így beszél nagyon fájnak az ütlegek csak az marad, aki nem fél [lassan, hegedűvel] Hol van a lélek a régi ember? a szép szó mi éltetett? elveszett mind! Mélybe temetve A rabság most a végzeted Börtön éveidre nincs gyógyír(nincs gyógyír) Minden ütés mély sebet hagy s meghal a tiszta szív (meghal a szív) abroncsos lelked keményre fagy de egyszer majd hazatérsz (biztosan hazatérsz) [refrén] Üss, hogy téged ne üssenek A rabság törvénye így beszél nagyon fájnak az ütlegek csak az marad, aki nem fél