Mi voltunk az osztály

Ez volt a hely, hol együtt voltunk,
egy kis csapat, nagyot álmodtunk,
kicsi lépésekből indult
minden közös történet.

Nevettünk sokat, néha csendben,
volt, hogy elfáradtunk rendben,
de ha kellett, újra kezdtük,
és együtt mentünk tovább.

(Refrén)
Mi voltunk az osztály,
egy kis világ, egy nagy csoda,
nevetés és könnyek útja
mind itt marad.
Bármerre visz majd az élet,
tudjuk jól, hogy honnan jöttünk,
mi voltunk az osztály…
és ez így marad.

(2. versszak)
Annyi nap és annyi élmény,
annyi perc, mi összeköt,
jó és rossz nap, minden együtt
tette széppé ezt a közt.

Volt örömkönny, néha bánat,
de mindig volt egy válaszunk,
mert ha együtt álltunk ott,
mindent megoldottunk.

(Refrén)
Mi voltunk az osztály… (ugyanaz)

(Híd / levezetés)
Ha majd néha csendben állsz meg,
és egy emlék rád talál,
jusson eszedbe egy érzés:
együtt minden sikerült már.

(Utolsó refrén – erősebben)
Mi voltunk az osztály,
egy kis világ, egy nagy csoda,
nevetés és könnyek útja
mind itt marad.
És ha egyszer újra látlak,
büszke szívvel mondom majd:
mi voltunk az osztály…
és ez így marad.