Benim

Megtört hangon állok itt most,

Te simítod síró arcomat.

A sötétből a fényre hívsz át,

Te vagy minden biztos pontom.

Köszönöm, hogy mindig itt vagy,

Jóban, rosszban fogod kezem.

A boldogságunk együtt építjük,

Szeretlek, ez az én életem.

Ha nehéz az út és fáradt,

A vállad adod nekem támasznak.

Nélküled minden szín csak szürke,

Együtt éljük meg a holnapot.

Köszönöm, hogy mindig itt vagy,

Jóban, rosszban fogod kezem.

A boldogságunk együtt építjük,

Szeretlek, ez az én életem.

Ezer perc, mit megosztottunk már,

Könnyek között és nagy nevetve.

Örökké tart ez az édes láng,

Két szívünk egy ritmusra dobban.