Letra
Füstös teremben izzik a fény,
Dobog a szív, ez nem tréfa, nem remény.
Nyíl a kézben, minden csendbe vált,
Egy dobás, és a világ megáll.
Száznyolcvan a falon, ordít a nép,
Tűzben ég a pillanat, nincs több fék.
Repül a nyíl, mint egy végső szó,
Duplakiszálló — most dől el, ki a jó!
Izzadt tenyér, de biztos a kéz,
A vonal mögött minden harcba lép.
Villan a tábla, vörösen ég,
Ez a verseny mindent széttép.
Száznyolcvan, zúg a csarnok, ég az éj,
Ez a pillanat mindent széttép.
Repül a nyíl, és megáll az idő,
Duplakiszálló — én vagyok a győző!