Nem barátok

Tizenhét voltam, égett még a nyár
Olcsó pia, füst a tüdőmön át
Nevettek körülöttem, azt hittem, család
De a szemük mögött csak sötét vágy állt

Kokain csík a repedt üvegen
Azt mondták, csak egyszer, nem lesz ez baj nekem
De ahogy beütött, elszállt a világ
Úgy ragadott magával, mint még soha semmi más

**Pre-Chorus**
Azt hittem, hogy szabad vagyok
Közben láncot tettek rám
Én meg mosolyogva nyújtottam
Az életem a markukba már

**Chorus**
Ők nem barátok, csak árnyak az éjben
Akikkel drogozol, és elbuksz lassan, észrevétlen
Nem tartanak, ha zuhansz lefelé
Csak a következő adagon jár az eszük feléd

Ők nem barátok, csak üres szemek
Akik néznek, míg te belül szétesel
Mindenemet elköltöttem rájuk és a szerre
Amikor elfogyott, már anyámtól loptam el

**Verse 2**
„Már szívtam hasist, meg ittam” – mondtam magamnak
„Egy kis plusz izgalom még belefér ma”
Úgy tűnt, hogy mindenki, aki ott lakott
Hősként beszélt a tűről, mintha az adna rangot

Lakások, ahol a fal is hazudik
Sárga fényben reszkető karok és arcok itt
A közös tű, a közös bűn
És a közös hazugság, hogy bármikor kiszállhatsz, ha nem kell már több tűn

**Pre-Chorus**
Azt hittem, hogy tartozom
Valami nagyobbhoz végre
Közben lassan eladtam
Mindet, ami ember bennem még élt

**Chorus**
Ők nem barátok, csak árnyak az éjben
Akikkel drogozol, és elbuksz lassan, észrevétlen
Nem tartanak, ha zuhansz lefelé
Csak a következő adagon jár az eszük feléd

Ők nem barátok, csak üres szemek
Akik néznek, míg te belül szétesel
Mindenemet elköltöttem rájuk és a szerre
Amikor elfogyott, már anyámtól loptam el

**Bridge**
Kipakolt szekrény, üres zsebek
Anya szeme kérdez, de én menekülök tőle
„Nem tudom, hol a pénz” – hazudom megint
Pedig tudom, hogy a következő szúrásban úszik el megint

A barátok nem törődnek veled,
Csak hogy legyen még mit beverniük veled
Ha sírsz, csak nevetnek, vagy néznek üresen
Mert a drog fontosabb, mint te, ez az egyetlen istenük idebent

**Breakdown**
Ők nem barátok
Nem fognak hazakísérni
Csak a pokol kapujáig
Ott majd egyedül kell végigmenni

**Chorus**
Ők nem barátok, csak árnyak az éjben
Akikkel drogozol, és elbuksz lassan, észrevétlen
Nem tartanak, ha zuhansz lefelé
Csak a következő adagon jár az eszük feléd

Ők nem barátok, csak üres szemek
Akik néznek, míg te belül szétesel
Mindenemet elköltöttem rájuk és a szerre
Amikor elfogyott, már anyámtól loptam el

**Outro**
Ha egyszer felébredsz a kábulat mögül
Látni fogod, nem volt köztük senki közülük
Aki érted állt volna, mikor vérezett a karod
Ők nem barátok – csak emberek,
Akikkel lassan meghalod önmagadod.