[Verse 1] Régen a pokolból jöttem Izzó markok közt vittem a szívem Égtem végig minden éjen Mikor bennem lassan széthasadt a fényem Te jöttél Azt hittem vége Hideg bőrömre csókoltad a békét De a szemed mélyén már láttam Hogy máshol élsz És máshol alszol épp
[Chorus] Te voltál a menedékem Mégis te döntöttél romba mindent Megcsaltál És hirtelen Minden elsötétült bennem Árnyék lett a tegnapunkból Fagyott jégcsap lóg a szavainkról Ha kérdezem Ki voltam neked Csak a csönd felel helyetted
[Verse 2] Árnyak közt jártam Egyedül A házak ablaka mind mögém szegül Kövön koppant minden léptem Mintha húzna vissza a mélybe a vétkem Szavak helyett csak a fájdalom szólt Mint rozsdás kulcs Ami bőr alá nyomódott Nevettem régen Most csak nézek A tükörben egy idegen ül a helyemén
[Chorus] Te voltál a menedékem Mégis te döntöttél romba mindent Megcsaltál És hirtelen Minden elsötétült bennem Árnyék lett a tegnapunkból Fagyott jégcsap lóg a szavainkról Ha kérdezem Ki voltam neked Csak a csönd felel helyetted
[Bridge] Mondd Hova tűnt az az ember Ki hitt neked Ki mindent elhitt egyszer (oh) Hamuvá égett minden ígéret Már nem találom benned a fényt A régi képet
[Chorus] Te voltál a menedékem Mégis te döntöttél romba mindent Megcsaltál És hirtelen Minden elsötétült bennem Árnyék lett a tegnapunkból Fagyott jégcsap lóg a szavainkról Ha kérdezem Ki voltam neked Csak a csönd felel helyetted
Estilo de música
Dark Hungarian rock ballad, male vocals; slow build from intimate clean guitars and sparse drums into a soaring, distorted chorus with wide pads and backing harmonies; verses stay close and confessional, chorus punches hard with roomy snares and sustained power chords, bridge drops to near-whisper then slams back into a final, cathartic hook