Nem ölelsz mát úgy mint régen,mikor még a szerelem szált az éjjben,de één nem kérdezlek tééged,mi az oka ennek a szenvedésnek. hol jár a gondolatod és a szived,mi az ami már nem jó neked nem jóó nekeed. velem együtt talán megbeszélve,mehetnénk tovább az éjjbe tovább az éjjbe. hagyjuk egymást és mindenkinek jobb lessz,a szerelemből nekem eléég lessz,eléég lessz