Az út és én

[Verse 1]
A világ zajos, egy mókuskerék
bedarál, ha nem vagy résen
Kell egy sziget, egy menedék
mely feltölti a lelket szépen

[Verse 2]
A világ zaját elnyomja a gép
az út pedig a legjobb menedék
E kettő együtt kizár mindent
Megnyugtat és feltölt engem

[Chorus]
Nincs múlt, nincs jövő, csak a most, csak a gép,
Az út ölel át, és a szívem száguld rég
Nincs zaj, nincs gond, csak a vas meg én,
Amíg úton vagyok lelkem csendes még...

[Verse 3]
Az aszfalt végtelen, mint egy álom folyó
a kanyarokban ott van minden, ami jó.
A világ messze marad, nem ér el ide,
itt minden egyszerű, csendes-béke

[Bridge - spoken]
Ha megállna minden, én akkor is mennék,
a motor hangja az egyetlen törvény.
Nem kell több szó, nem kell más fény,
itt minden tiszta: az út és én.

[Chorus]
Nincs múlt, nincs jövő, csak a most, csak a gép,
Az út ölel át, és a szívem száguld rég
Nincs zaj, nincs gond, csak a vas meg én,
Amíg úton vagyok lelkem csendes még...

[Verse 4]
Ha felbőg a gép, a világ elnémul,
minden zaj, minden gond elcsitul.
Csak a szél marad, és a motor szava,
a szabadság íze a torkomban lüktet ma.

[Chorus]
Nincs múlt, nincs jövő, csak a most, csak a gép,
Az út ölel át, és a szívem száguld rég
Nincs zaj, nincs gond, csak a vas meg én,
Amíg úton vagyok lelkem csendes még...

[Guitar Outro]