Elmentem én nyaralni két hétre Hawaiira; Azt hiszem,hogy ez a gyógyszer mindenféle bajra. Amikor az irányító kiadta a zöldet; Felszálltunk és pár órára elhagytuk a földet. Végre eljött már a napja,csak pihenni kéne; Elengedjük gondjainkat mostmár picit végre.
A repülés az tetszett nagyon,de egy kicsit féltem; Szálljunk is le biztonságban,csakis ennyit kértem. A szomszédaim kétkezébe kapaszkodtam végig; Így osontunk magasabbra a csodás kék égig.
Végre eljött már a napja,csak pihenni kéne; Elengedjük gondjainkat mostmár picit végre.
Szerencsésen odaértem,szikrázott a tenger; Furcsa volt,hogy mindenfelé bolyongott sok ember. Fürödtem a kékhabokban,mivel úszni nem tudok; Éppen ezért be a vízbe csak pár lépést ballagok. Vére eljött már a napja,csak pihenni kéne; Elengedjük gondjainkat mostmár picit végre.
De az idő gyorsan repül,vége van a nyárnak; A napok mostmár folyton,csigalassan járnak. Otthon vagyunk,visszatér a régimódi élet; De én így is a kedvesemmel boldogságban élek.;
Végre eljött már a napja,csak pihenni kéne; Elengedjük gondjainkat mosmár picit végre. Tegyünk úgy,hogy boldogságban éljünk; Az élettől soha töbé egy kicsit se féljünk.