az eg alatt

Fekszem a háztetőn, nézem az eget,
A felhők suhannak, mint az álmok veled.
Lassan elszáll a nap, jön a holdfény,
A csillagok mesélnek, hallgatom némán.

Szellő simogat, mintha tudná, ki vagyok,
A gondok elszállnak, ha az égre hagyom.
A szívem könnyű, mint a galamb szárnya,
Ez a nyugalom, amit régóta vártam.

Az ég alatt vagyok, sehol máshol,
A világ csendben forog, én meg szállok.
Nincs zaj, csak a szél és pár csillag,
Ez az a hely, hol a lelkem is nyitva.

Nézd, ott egy repülő húz egy vonalat,
Mint mikor emlék hagy nyomot, s tovaszalad.
A naplemente festi pirosra a kéket,
Mint mikor szívből írsz egy őszinte éneket.

Nem kell pénz, nem kell semmi extra,
Csak az égbolt meg egy kis zene estére.
A gondolat száll, mint egy sárkány papíron,
És én mosolygok, itt a békém, barátom.

Az ég alatt vagyok, sehol máshol,
A világ csendben forog, én meg szállok.
Nincs zaj, csak a szél és pár csillag,
Ez az a hely, hol a lelkem is nyitva.