Gesztenyés Kert

Csendben állnak a fák, ősi koronák,
Ágaik közt szél mesél régmúlt csodát.
Őszi fényben aranyló lomb pereg,
S a padokon álmodók szíve megpihen.

Gesztenyés kert, titkokat őrzöl,
Minden ösvény mesébe hív.
Lépteim kíséri sok régi emlék,
Szívem ide mindig visszatalál még.

Gyermeknevetés száll, gesztenyét dobál,
Álmokat ringat a csend és a nyár.
Téli hó alatt is élet rejtőzik,
Tavasz szava új csodákat ígér itt.

Gesztenyés kert, titkokat őrzöl,
Minden ösvény mesébe hív.
Lépteim kíséri sok régi emlék,
Szívem ide mindig visszatalál még.

Ha elfárad a világ, ide térek,
Árnyékod alatt békét remélek.
Csillagfény kísér, suttog a csend,
Őrizd meg mindig a lelkem nekem.


Gesztenyés kert, titkokat őrzöl,
Minden ösvény mesébe hív.
Lépteim kíséri sok régi emlék,
Szívem ide mindig visszatalál még.