Marad távol tőlem

Maradj távol tőlem, bennem kihunytak a fények, Sokszor ébren tartanak éjszaka túlvilági lények, És ha most itt álnánk, egymással szemtől szemben . Az enyém be egy démont látnál..... Nem pedig engem.


Mondd meg, kérlek...
Mondd meg, kérlek, hol ér az út véget?
Ahol megpihenek majd, élvezni, hogy élek
Észrevétlen huzat vagyok, mikor hangosan ugatnak tudatlanok
Kivágom a félelmet mint a rákot, a tudatnak szabad utat hagyok
Az élet a tanár, szeret de kemény, az élet mar sebeket belém.


Fekete bárány nem farkas vagyok, a szememben ég az elveszett remény
Akit hallgatsz nem a spanod, akit akarsz, nem az vagyok
Érzem lassan bekattanok, beka- beka- bekaphatod
Démonok kergetnek amerre járok, élve eltemetik veled az álmod


Gyenge jellem, nem vezetsz meg, nem vehetsz meg, a lelkem edzett
Nem kötheted meg a két kezem, inkább táncolok késhegyen
Ha nincs fejlődés az fejlövés, nem ér meg annyit a kényelem


Azért hibázunk észrevettem, mer az ördög figyel a részletekre
Minden rendben ott a káosz, a porszem a kurva gépezetben
Ne ítélkezz, nem tudhatod, ki mit mér tesz, ki mit érez
Kicsit fékezz, magadban keress válaszokat. Ne engem kérdezz..
...Nekünk más van megírva.


Nincs igazság csak a sajátunk, magunkat visszük a sírba


Nincsenk korlátaim, jön egy újabb lecke, fain
Mindenből tanulok amig van erőm, míg pumpál bennem az adrenalin
Majd te kinyírod a bestiát testvér, azt hiszed vadász, de áldozat vagy csak



Ha magadba fordulsz csapdába estél, a szörnyetegek nem az ágy alatt laknak
Ha nem látom a fényt jöttök, a sötétben laktok
A félelem etet titetek, de ne kövessetek mert éhen haltok
A kétely bennem az ti vagytok, az önzés bennem az ti vagytok



Az ego bennem az ti vagytok, na végeztem veletek, sziasztok!
A média köpönyegforgató démon, a legnagyobb fegyver a butitás



Az elfolytott érzelem testet ölt bennünk, és követ mint egy sötét utitárs
Elhiszel mindent, nem gondolsz semmit, de csak körbe kell nézni



Világítani jöttünk igy tanították, nem pedig tőletek félni
Az sem érdekel , azért ’ csinálom mert’ engem ez kinyír
Falnak mész, mi vesszük a kanyart, ha bassza az agyad vegyél be aszpirint
Így van a szemembe tűz, erő a harchoz ami bennem dúl
Így lesz a fejemben rend, a lelkemben csend, a szívemben egyensúly

Angyalok keltettek feketében démonok keretnek. 3x