Letra
Amig emlékszel rám
Amíg emlékszel rám, az azt jelenti, hogy magaddal vittél valamit abból, aki vagyok, hagytam egy nyomot abból, aki én vagyok, abban, aki te vagy. A szíved rejtekén ott lüktet valami belőlem, mint egy emlékhang, egy sóhaj, amely átszivárog a jelen csendjén, és ott marad minden napod peremén.
Azt jelenti, hogy vissza tudsz idézni az emlékezetedbe, még akkor is, ha végtelen évek és mérföldek választanak el minket, ha másik világban lélegzem is már, más csillagok alatt.
Azt jelenti, hogy nem múltam el egészen – egy pillantásodban ott vagyok, egy illatban, egy dallamban, egy ismerős csendben.
Azt jelenti, hogy ha újra találkozunk, meg fogsz ismerni nem a testem, nem az arcom, hanem a lényem, ahogyan egyetlen szempillantásban újra felragyog mindaz, ami voltunk. Nem kell majd szavakba önteni a hiányt, mert a lelkek megérintik egymást szavak nélkül is.
Azt jelenti, hogy még halálom után is látni fogod az arcom, nem a fényképek fakuló kontúrjain, hanem a belső látásod vásznán, ahol örökre megmaradok fiatalnak, élőnek, igaznak.
Hallani fogod a hangom, amikor a világ elcsendesül s a szívedbe suttogok, mint valaha régen. Beszélhetsz hozzám a szívedben, és én válaszolok a széllel, a falevelek zizegésével, az éj halk neszeivel, a reggeli fénnyel
Nem vagy egyedül, sosem voltál, és sosem leszel. Mert aki szeretett téged, az benned él tovább, ott dobban minden szíved dobbanásában.