Valahogy más ez a nap tudom, hogy csak jót ad. Valami vár rám felkelt a nap már Most kell hogy induljak. Ha kínoz a sok rossz hír ez mindíg meggyógyít. Vasparipámon a gázt tövig rántom. A világ az aszfalt hív. Forró vagy friss levegő ásztathat száz felhő a kanyarokat vágom úton az álmom. Előttem hegy, lejtő éld át ahogy tép a szél nincsen burok és légzsák csak a két kerék meg a vágy bennünk ég ne várj. Dübörög a motor nyeregben vagy már. Valahogy más ez a nap tudom, hogy csak jót ad. Valami vár rám Felkelt a nap már most kell hogy induljak. Ha kínoz a sok rossz hír ez mindíg meggyógyít. Vasparipámon a gázt tövig rántom A világ az aszfalt hív és akik elmentek ugyanígy szerettek. Bennünk örökké élnek mint a féktelen évek, emlékek amit vele tettél meg ő is ugyanúgy élvezte hogy így szabadon élhet akkor is amikor minden sötét lett. Forró vagy friss levegő ásztathat száz felhő a kanyarokat vágom az úton az álmom. előttem hegy lejtő. Éld át ahogy tép a szél Nincsen burok, légzsák csak a két kerék meg a vágy. bennünk ég ne várj. Dübörög a motor nyeregben vagy már éld át ahogy tép a szél. Nincsen burok, légzsák csak a két kerék meg a vágy bennünk ég ne várj.