Mars téri költözés

Erről most eszembe jutott amikor a Mars téren kellett átköltözni a tér közepén lévő üzeltünkből a piac sarkában lévő Jé pavilonba. Szerintem 1-2 nap is volt mire minden alkatrész át lett hordva, a teljes átköltözés meg talán egy hét is volt, mert a régi helyünket el kellett bontani. Lényeg az, hogy a költözés idejére bátyám csináltatott egy hatalmas molinót, amit kiraktunk a régi épület ajtaja mellé. Volt asszem vagy 2m magas a molinó, úgyhogy még kicsit bele is lógott az ajtóba, szal amikor bejött valaki akkor még picit be is kellett húznia a fejét. Családom, meg az alkalmazottak folyamatosan költöztették át a boltot, meg közben nyitva is voltunk már az új helyen, úgyhogy két szabad nyarán lévő egyetemista lévén Nyugi és én kaptuk meg azt a remek feladatot, hogy üljünk a régi helyen és vigyázzunk a boltra, amíg a többiek a ládákkal rohangálnak. A molinót teljesen figyelmen kívül hagyva egész nap érkeztek félkegyelműek és kérdezték, hogy leltár van, vagy mi történik. Volt olyan is, aki rögtön azt kezdte el mondani, hogy milyen alkatrészt szeretne, pedig láthatóan már a pult se volt bent az üzletben. Mindnek kedvesen elmagyaráztuk, hogy átköltözött az üzlet és 200m-t kell csak sétálni és már ott is van. Elég unalmas feladat volt, úgy emlékszem Nyugi akkoriban épp Aszimovtól olvasta az Alapítványt. Nyár is volt, meleg is volt, iszonyat elfáradtunk a semmittevésbe és a sok hülyébe, aki nem képes egy teljesen egyértelmű kiírást leolvasni, amin bazi nagy piros betűkkel ott volt, hogy ELKÖLTÖZTÜNK és egyszerűsített Marstér térkép, hogy hol az új hely. Nap vége felé már csak két bárszék maradt az üzletben és 2-3 üres salgópolc. Bejött még egy félkegyelmű és interakcióba lépett Nyugival:
- Jónapot! Mi történt itt?
Teljes enerváltsággal Nyugi válasza ennyi volt: Kiraboltak.
- Tényleg? - kérdezte őszintén megrémülve a fazon
- Nem. Elköltözött az üzlet...