Lillafüredi séta

Álom az éjben, álom a fényben,
Káprázat minden, mit rajzol a szép.
Állok a csendben, nézek az égre,
Száll oda fentre az esteli fény.
Mint a mesében hívogat engem,
Csillogó fénnyel szép meseország.
Bájos az este, bűvöl a csendje,
Pisszen a mélyből szép vízi fohász.
Hegynek öléből hozza a szellő
Gyöngyszemű tónak az esti dalát.
Tündérek tánca álmokat keltő,
Az égen a Hold is nézi varázst.
Esteli fényben a szép palota,
Hívogat minket, csodálni a szépet.
Lentről a mélyből érkezik sóhaj,
Távoli hangja megtöri csendet.
Kis patak kúszik szikla peremre,
Ugrik a mélybe, s tapsol a mámor.
Ámul az ember, látva a tettet,
Habosan mélyben, nevetve táncol.
Lejti a táncot, fényi zenében,
Mint a mesében, álmokat kelt.
Tovarepülnek, elfutnak képek,
Képeket festi mindig maga est.