Kazánkomédia

[Verse]
Immergas kattan, kazán szólít magához,
Gáz illat terjed, képzeletben van már vörös szőnyeg,
Gergő jön, mintha ő lenne a megváltó,
De a keze remeg, szerszámosláda össze-vissza káosz.
[Verse 2]
Csövek, csavarok, a hőcserélő rozsdapakolás,
Kezében savazó oldat, reméljük nem lesz robbanás,
Kazánt lát, s megáll, mintha múzeumi tárlat,
Hosszú várólista, mint egy két hetes ünnepnap.
[Chorus]
Gergő, Gergő, nem tisztított hőcserélő,
Kazánom meg fulladozik, nem lesz otthon fűtőerő,
Várólistán vagyok, mint egy régi bakelitlemez,
Kazánom meg sír, én meg mondom: „Kérlek, most azonnal fejezd!”
[Bridge]
Immergas, kazán, forró takaróm,
Gergő szerel, mint egy ámító, hamis próféta,
Sav oldatban ázik, hőcserélőm az áldozat,
De Gergő megússza mindig, csak az én türelmem rövid az ablak.
[Verse 3]
Telefonom pörög, hívom újra, hívom álmomban is,
Felveszi néha, néha nem, mint egy árnyék az esős égből,
Beígéri javítást, mint polgármester választáskor,
Határidőből kicsúszunk, a lakás pedig fagytól vacog.
[Chorus]
Gergő, Gergő, nem tisztított hőcserélő,
Kazánom meg fulladozik, nem lesz otthon fűtőerő,
Várólistán vagyok, mint egy régi bakelitlemez,
Kazánom meg sír, én meg mond