[intro] [verse1] már semmit sem ad az idő nem zöldül a hamu soha. Holt hamvaidra nincs vevő aludj csak, sír a nyoszolya [chorus] A halál az élet sötét árnyát hozza el, hiába próbálod, nincs ellenszer Szívünkből kiszakítja a lélek fonalát, elhagy, minket, mint fény az éjszakát. [verse2] A mélybe csak tested merül el, csak ő tűnik el a föld alatt, de lényed lényege ezer felé szóródva már köztünk marad. [chorus] A halál az élet sötét árnyát hozza el, hiába próbálod nincs ellenszer Szívünkből kiszakítja a lélek fonalát, elhagy, minket, mint fény az éjszakát. [outro]