Boldog születésnapot Édesapa

Ma gyertyák fénye gyúl az asztalon, a szívem halkan suttog a zajban, apró emlékek ülnek a vállamon, gyerekkorom te voltál a váram. Mindig erős volt a két kezed, én meg kicsi lány a tenyeredben, elhitetted velem, hogy bármit lehet, ha a szívem hisz és te itt vagy velem. **Refrén** Boldog születésnapot, édesapám, a szeretet, mit adtál, őrzöm tovább. Te vagy az otthon, a biztos világ, a viharban a csend, a menedék, a láng. Köszönöm, hogy vagy, és hogy fogtad a kezem, a legidősebb lányod így szól most neked: köszönöm, hogy vagy, köszönöm, hogy vagy. **Versszak 2** Emlékszem minden első lépésemre, te ott álltál, ha estem, felemeltél, mikor féltem az éjszaka sötétjétől, egy ölelésed mindent elcsendesített. Szavaidból tanultam hinni magamban, a csendjeidben is mindig értettem, ha néha távol sodort az élet árja, a hangod hazahívott a szívemben. **Refrén** Boldog születésnapot, édesapám, a szeretet, mit adtál, őrzöm tovább. Te vagy az otthon, a biztos világ, a viharban a csend, a menedék, a láng. Köszönöm, hogy vagy, és hogy fogtad a kezem, a legidősebb lányod így szól most neked: köszönöm, hogy vagy, köszönöm, hogy vagy. **Átvezető (Bridge)** Lehet, hogy néha túl gyorsan nőttem fel, de a tekintetedben ma is kislány leszek. Büszkén állok itt, és végre elmondhatom, amit talán ezerszer elhallgattam: Ha fáradt is a vállad a sok tehertől, tudd, az erőd bennem él tovább, és akármerre visz az út a nagyvilágban, a szívem hazatalál hozzád. **Refrén (emelt)** Boldog születésnapot, édesapám, a szeretet, mit adtál, őrzöm tovább. Te vagy az otthon, a biztos világ, a viharban a csend, a menedék, a láng. Köszönöm, hogy vagy, és hogy fogtad a kezem, a legidősebb lányod most esküszik neked: amíg dobban a szívem, őrizlek, apám, köszönöm, hogy vagy, hogy a világ nekem így lett szép és szilárd. **Lezárás** Ma gyertyák fénye alszik el halkan, de a fényed bennem él tovább. Boldog születésnapot, édesapám, köszönöm, hogy vagy, köszönöm, hogy vagy.