Hétről hétre
v4
@Pál Farkas
Hétről hétre
v4
@Pál Farkas
Text
[Verse 1]
Ötven év egy közös úton,
annyi nyár és annyi tél,
egy konyhában főtt a holnap,
egy szív dobban kétfelé.
Most a csend ül a fotelben,
ahol régen nevettél,
Alcsútdoboz messze tőlünk,
de a neved bennem él.
[Pre-Chorus]
Hétről hétre, napról napra,
cipeltem a közös éveket,
két kéz voltunk egy nagy terhe,
most meg reszketnek a lépések.
Hétről hétre, úgy hiányzol,
mint eső után a föld,
ha megszólal az ajtó felől,
mindig téged várok föl.
[Chorus]
Hétről hétre, visszajársz
Hétről hétre, hozzám szállsz
A te hangod bennem marad
A mi utcánk összeáll
Hétről hétre, visszajársz
Hétről hétre, hozzám szállsz
Még ha messze is sodort az idő
A szívem nálad marad
[Verse 2]
A kredencen régi csésze,
rajta repedt egy kis csík,
abban hittük, bírni fogjuk
még a hallgatást is míg
a vasárnap lassan fénybe
mossa át a régi ház,
s én a küszöbnél megállok,
hátha még ott vagy, de mást találsz.
[Pre-Chorus]
Hétről hétre, napról napra,
ugyanaz a megszokott kenyér,
de az asztal két üres széke
olyan hangos, hogy majdnem fél.
Hétről hétre, úgy hiányzol,
mintha bennem lenne tél,
és a szívem, ez az öreg ház,
még a neveddel mesél.
[Chorus]
Hétről hétre, visszajársz
Hétről hétre, hozzám szállsz
A te hangod bennem marad
A mi utcánk összeáll
Hétről hétre, visszajársz
Hétről hétre, hozzám szállsz
Még ha messze is sodort az idő
A szívem nálad marad
[Bridge]
Ha egyszer még az udvar végén
megáll mellettem a szeled,
nem kérdezek már semmit,
csak hagyom, hogy átölelj.
És ha elfogy majd a fény is,
lesz még hely egy utolsó szónak,
mert amit együtt építettünk,
az nem dől el egyetlen hónap alatt.
[Final Chorus]
Hétről hétre, visszajársz
Hétről hétre, hozzám szállsz
A te hangod bennem marad
A mi utcánk összeáll
Hétről hétre, visszajársz
Hétről hétre, hozzám szállsz
Még ha messze is sodort az idő
A szívem nálad marad
[Outro]
Hétről hétre
bennem élsz tovább
Hétről hétre
nem engedlek át
Ötven év egy közös úton,
annyi nyár és annyi tél,
egy konyhában főtt a holnap,
egy szív dobban kétfelé.
Most a csend ül a fotelben,
ahol régen nevettél,
Alcsútdoboz messze tőlünk,
de a neved bennem él.
[Pre-Chorus]
Hétről hétre, napról napra,
cipeltem a közös éveket,
két kéz voltunk egy nagy terhe,
most meg reszketnek a lépések.
Hétről hétre, úgy hiányzol,
mint eső után a föld,
ha megszólal az ajtó felől,
mindig téged várok föl.
[Chorus]
Hétről hétre, visszajársz
Hétről hétre, hozzám szállsz
A te hangod bennem marad
A mi utcánk összeáll
Hétről hétre, visszajársz
Hétről hétre, hozzám szállsz
Még ha messze is sodort az idő
A szívem nálad marad
[Verse 2]
A kredencen régi csésze,
rajta repedt egy kis csík,
abban hittük, bírni fogjuk
még a hallgatást is míg
a vasárnap lassan fénybe
mossa át a régi ház,
s én a küszöbnél megállok,
hátha még ott vagy, de mást találsz.
[Pre-Chorus]
Hétről hétre, napról napra,
ugyanaz a megszokott kenyér,
de az asztal két üres széke
olyan hangos, hogy majdnem fél.
Hétről hétre, úgy hiányzol,
mintha bennem lenne tél,
és a szívem, ez az öreg ház,
még a neveddel mesél.
[Chorus]
Hétről hétre, visszajársz
Hétről hétre, hozzám szállsz
A te hangod bennem marad
A mi utcánk összeáll
Hétről hétre, visszajársz
Hétről hétre, hozzám szállsz
Még ha messze is sodort az idő
A szívem nálad marad
[Bridge]
Ha egyszer még az udvar végén
megáll mellettem a szeled,
nem kérdezek már semmit,
csak hagyom, hogy átölelj.
És ha elfogy majd a fény is,
lesz még hely egy utolsó szónak,
mert amit együtt építettünk,
az nem dől el egyetlen hónap alatt.
[Final Chorus]
Hétről hétre, visszajársz
Hétről hétre, hozzám szállsz
A te hangod bennem marad
A mi utcánk összeáll
Hétről hétre, visszajársz
Hétről hétre, hozzám szállsz
Még ha messze is sodort az idő
A szívem nálad marad
[Outro]
Hétről hétre
bennem élsz tovább
Hétről hétre
nem engedlek át
Musikstyle
Hungarian folk-pop ballad with a steady mid-tempo pulse and tender acoustic guitar, brushed drums, and warm piano; verse 1 stays intimate with sparse arrangement, pre-chorus opens with rising harmony and a soft tom build, chorus lands wider with stacked female and male-style vocal doubles, gentle accordion color, and a singable repeating hook. Add a fretless bass glide into the chorus, light string swells before the final lift, and a close-mic, emotional lead vocal with subtle delay throws on the last words. Bright but warm, nostalgic, and deeply human.
