Üvegfalak

[Verse 1]
Reggel a padlón ülök,
még rajtam a tegnap szaga.
A csésze hideg, meg se mozdul,
te meg nem jössz haza.

Az ajtóban a cipőd nyoma,
mint egy rosszul zárt sebtapasz.
A csend most hangosabb nálam,
és minden fal rám szakadt.

[Pre-Chorus]
Mondtam, bírom, de nem bírom,
a szemem alatt ég a por.
Ha te hívtál volna egyszer,
én már rég ott lennék, ahol.

[Chorus]
Ne hagyj itt,
ne hagyj itt!
Én még itt éghetek veled.
Ne hagyj itt,
ne hagyj itt!
Amíg a szívem el nem felejt.

[Verse 2]
A nappaliban ott a kabátod,
még mindig a szék karján lóg.
Minden apró, törött dologban
a neved visszhangot hord.

A falra írt üzenetünk
már csak fél mondat, meg karc.
Én meg fogom és összerakom,
de minden darab szúrja a kart.

[Pre-Chorus]
Mondtam, bírom, de nem bírom,
a torkomban ül a tűz.
Ha most visszanéznél rám,
látnád, hogy mindenem repül.

[Chorus]
Ne hagyj itt,
ne hagyj itt!
Én még itt éghetek veled.
Ne hagyj itt,
ne hagyj itt!
Amíg a szívem el nem felejt.

[Bridge]
Ha kell, szétverem a csendet,
ha kell, végigordítom az éjt.
Csak nézz rám még egy pillanatra,
mielőtt ez mind elég.

Nem kérlek én örökre,
csak erre az egy utolsó jelre.
Hogy ne a falnak beszéljek,
hogy maradj bennem, ne a sebben.

[Final Chorus]
Ne hagyj itt,
ne hagyj itt!
Én még itt éghetek veled.
Ne hagyj itt,
ne hagyj itt!
Amíg a szívem el nem felejt.

Ne hagyj itt,
ne hagyj itt!
Még tart ez a vad, törött hit.
Ne hagyj itt,
ne hagyj itt!
Ha elmész, én is elviszlek itt.