Titkos úton
v4
@Attila Aczél
Titkos úton
v4
@Attila Aczél
Text
[Verse 1]
Reggelekben nézem arcodat,
Csendben őrzöm minden lélegzeted.
Nem szólok, de szívem zakatol,
Titkos úton vezetlek én veled.
[Pre-Chorus]
Látod-e, ha hallgatok?
Minden rezdülésed rám ragyog.
Egy mozdulat, és visszaesem,
A neved bennem megpihen.
[Chorus]
Szeretlek, ezt ritkán mondom ki,
Érzéseim mélyen rejtem el.
De hozzád húz minden gondolat,
S te vagy az, aki bennem él.
Szeretlek, ezt ritkán mondom ki,
Mégis minden éjjel azt zenélem.
De hozzád húz minden gondolat,
S te vagy az, aki bennem él.
[Verse 2]
Kopott utcákon hazaér a hang,
Amíg melletted állok, semmi sem baj.
Zsebemben őrzöm a kimondatlan szót,
Mint egy régi térképet, ami rád talál.
[Pre-Chorus]
Látod-e, ha hallgatok?
Minden rezdülésed rám ragyog.
Egy mozdulat, és visszaesem,
A neved bennem megpihen.
[Chorus]
Szeretlek, ezt ritkán mondom ki,
Érzéseim mélyen rejtem el.
De hozzád húz minden gondolat,
S te vagy az, aki bennem él.
Szeretlek, ezt ritkán mondom ki,
Mégis minden éjjel azt zenélem.
De hozzád húz minden gondolat,
S te vagy az, aki bennem él.
[Bridge]
Ha elnémul a külső világ,
A szívem akkor is rád talál.
Nem kell nagy szó, csak egy tekintet,
És bennem újra otthon leszek.
[Final Chorus]
Szeretlek, ezt ritkán mondom ki,
Érzéseim mélyen rejtem el.
De hozzád húz minden gondolat,
S te vagy az, aki bennem él.
Szeretlek, ezt most már kimondom ki,
Ne maradjon bennem semmi sem.
De hozzád húz minden gondolat,
S te vagy az, aki bennem él.
Reggelekben nézem arcodat,
Csendben őrzöm minden lélegzeted.
Nem szólok, de szívem zakatol,
Titkos úton vezetlek én veled.
[Pre-Chorus]
Látod-e, ha hallgatok?
Minden rezdülésed rám ragyog.
Egy mozdulat, és visszaesem,
A neved bennem megpihen.
[Chorus]
Szeretlek, ezt ritkán mondom ki,
Érzéseim mélyen rejtem el.
De hozzád húz minden gondolat,
S te vagy az, aki bennem él.
Szeretlek, ezt ritkán mondom ki,
Mégis minden éjjel azt zenélem.
De hozzád húz minden gondolat,
S te vagy az, aki bennem él.
[Verse 2]
Kopott utcákon hazaér a hang,
Amíg melletted állok, semmi sem baj.
Zsebemben őrzöm a kimondatlan szót,
Mint egy régi térképet, ami rád talál.
[Pre-Chorus]
Látod-e, ha hallgatok?
Minden rezdülésed rám ragyog.
Egy mozdulat, és visszaesem,
A neved bennem megpihen.
[Chorus]
Szeretlek, ezt ritkán mondom ki,
Érzéseim mélyen rejtem el.
De hozzád húz minden gondolat,
S te vagy az, aki bennem él.
Szeretlek, ezt ritkán mondom ki,
Mégis minden éjjel azt zenélem.
De hozzád húz minden gondolat,
S te vagy az, aki bennem él.
[Bridge]
Ha elnémul a külső világ,
A szívem akkor is rád talál.
Nem kell nagy szó, csak egy tekintet,
És bennem újra otthon leszek.
[Final Chorus]
Szeretlek, ezt ritkán mondom ki,
Érzéseim mélyen rejtem el.
De hozzád húz minden gondolat,
S te vagy az, aki bennem él.
Szeretlek, ezt most már kimondom ki,
Ne maradjon bennem semmi sem.
De hozzád húz minden gondolat,
S te vagy az, aki bennem él.
Musikstyle
Hungarian pop ballad with a slow, swaying 6/8 feel and gentle fingerpicked guitar under soft piano; verse stays intimate and close-mic, pre-chorus opens with rising harmony stacks, chorus lands with warm doubled lead and a small gang vocal lift on the hook. Airy string swells, brushed percussion, and a subtle reverse swell into each chorus. Bright, emotional mix with a clean, glossy top and tender low end.
