Falak tövében fázik a csend, Kihűlt lángod jégben henyél. Árnyék húz a fény helyén, Az eltűnt lábnyom – visszabeszél.
Szívkamrákban alszik a fény, Kósza álom – sötét remény. A hajnal szélén fázik a szél, A jég csak hallgat, az élet zenél.
Vásott éjszakában – színét vesztve Úszik a szó, fáradt a tó. Befagy a szó, Kiszárad az idő. Törött percek peremén Ott maradt egy darab én. Vándor éjszakákban – úszik a szó.
Ami volt, már nem az enyém, Ami jön, még nem enyém. Kezdetek közt – nincs határ, Élet még nem – halál, Csak a lét határán áll.
Szívkamrákban alszik a fény, Kósza álom – sötét remény. A hajnal szélén fázik a szél, A jég csak hallgat, az élet zenél.
Musikstyle
Dark Ambient, Psychedelic Trance, night-lovingscene, Anger, Fear, Clear and melodious voice, 120-160 BPM