[Verse 1] Hajnal se sebhedt még Mégis vért iszik a föld Kőre roppan csontom Sóhajt sem enged a zord közöny
Hideg égen hollók Utolsó léptem számolják Társak árnyékokká Nevük a füstben foszlik szét
[Chorus] Nem győztem Csak állok Sebekből születik a pajzs Vérrel írt esküm Erősebb Mint bármely lánc Ha térdre kényszerít a sors Innen is felállok majd Mert bukásból kovácsol Az istenek kovácsa kardot rám
[Verse 2] Sós a szél a számon Kudarcom íze ül rajta Égett fahíd mögöttem Nincs út vissza a múltba már
Térdem a sárba fúr Minden bűnöm szemem nézi Mégis parázs a mellkas Mélyén parancsol: „Lélegezz még”
[Chorus] Nem győztem Csak állok Sebekből születik a pajzs Vérrel írt esküm Erősebb Mint bármely lánc Ha térdre kényszerít a sors Innen is felállok majd Mert bukásból kovácsol Az istenek kovácsa kardot rám
[Bridge] Ég felé emelt kéz Repedezett De nem remeg már Őseim szeme bennem Fújj Vihar Visíts – én maradok állva (hé!)
[Chorus] Nem győztem De élek Sebekből született a pajzs Vérrel írt esküm Erősebb lett minden láncnál Ha százszor is dönt le a sors Százegyedszer állok majd Mert bukásból kovácsol Az istenek kovácsa kardot rám
Musikstyle
folk, Dark pagan folk hymn with male vocals; low droning strings, frame drum pulse, and deep throat-sung harmonies. Verses stay stark with a single bowed fiddle and distant war horns; chorus swells with layered gang chants and pounding toms. Bridge drops to almost a whisper over open tuned acoustic, then erupts into a final, triumphant refrain and long reverb tail.