Text
[Verse]
Páncélos láncok csörrennek az éjben,
Két hajó árnyéka vibrál a sötétben.
Thresh és Arrma, a vihar kék szeme,
Egymásnak feszül az istenek szelleme.
Tolják előre a frontvonal élét,
Nem kérik senki hamis kegyelmét.
[Verse]
Thresh az első, ki a tornyokat töri,
A puskaport az arcáról letörli.
Nincs hátrálás, csak a tenger szigorú hulláma,
Mögötte feszül a hűség tiszta vitorlája.
Lépteit figyeli a keleti rónaság,
Bátorságát zengi büszke klánja már.
[Pre-Chorus]
A tisztelet hídján a szavak megállnak,
Chanelkommentek rangot adnak a királynak.
Nem csak egy név a ranglisták falán,
Egy élő legenda a küzdelmek dalán.
[Chorus]
Thresh és Arrma az acél ereje,
Összefonódik a harcosok keze.
Sosem hagyják el a szövetség lángját,
Védik a bástyát és egymásnak hátát.
Rendíthetetlen hűség az áruk,
A győzelem kapuja nyílik meg náluk.
[Verse]
A törökök földjén tisztelet övezi,
Nevét a szél a fülükbe suttogja: bátor, igaz harcos ő.
Nem ingadozik a bizalom alapja,
A szövetséget soha el nem hagyja.
Kitartása keményebb, mint a sziklafal,
Győzelmet arat minden vad tengeren.
[Pre-Chorus]
A tisztelet hídján a szavak megállnak,
Chanelkommentek rangot adnak a királynak.
Nem csak egy név a ranglisták falán,
Egy élő legenda a küzdelmek dalán.
[Chorus]
Thresh és Arrma az acél ereje,
Összefonódik a harcosok szíve.
Sosem hagyják el a szövetség lángját,
Védik a bástyát és egymásnak hátát.
Rendíthetetlen hűség az áruk,
A győzelem kapuja nyílik meg náluk.
Ha elcsitul a vihar, s hamu az é