Ködös az idő És a hó olvad mááár Szívem lángja múlik már A lelkem, üres Mert te nem vagy itt mááár Egy kimondhatatlan szó maradt itten És senki nem hallja mááár De én még itt vagyok és várok rááád Hogy még egyszer átélhessem azt a csodát
Hiányzol Hogy nem vagy itten És ez már nékem fáááj De a remény még itt él bennem Hogy még visszatalálsz És gondolatom tengerén mindig te jársz De tud hogy itt vagyok, és várok reád
Ködös az idő És a hó olvad mááár És egyre távolabb vagy mááár A szívem, sajog Mert te elmentél mááár De gondolataimban még mindig te jársz És reménykedem hogy újra úgy tekintesz rám Mint akkor abban a pillanatban Én várom azt a csodát És hogy szívem újra lángoljon
Hiányzol Hogy nem vagy itten És ez már nékem fáááj De a remény még itt él bennem Hogy még visszatalálsz És a gondolatom tengerén mimdig te jársz De tud hogy itt vagyok, és várok reád
Szemed színében elvesztem én teljesen Bőröd oly fehér, mint a frissen eset hó A hang mi meg szólal, az lelkemnek nyugtató Kedveséget úgy árad, mint hegyről a folyó Álmaiban sem gondoltam hogy mellém szegődsz A sors végre kegyelmezett De elszúrtam nagyon És fáj a szívem nagyon, hogy nem vagyok én más csak egy csalódáááás
Hiányzol Hogy nem vagy itten És ez már nékem fáááj De a remény még itt él bennem Hogy még visszatalálsz És a gondolatom tengerén mimdig te jársz De tud hogy itt vagyok, és várok reáááád