Text
1. vers
Boka fenn a hegyen, kulcs csörög a zsebében,
Őrzi a rendet csendben, időt a tőkében.
Igazi öreg róka, mindig tudja, mit ér,
Ha kérdés elfárad, a bor felel, a pálinka beszél.
Refrén
Munka hozott össze, a pohár marasztal,
A hegyen minden szó lassabban elhasal.
Nevetés, izzadság, bor az asztalon,
Itt lesz a hétköznapból közös alkalom.
2. vers
Pulyka jár a sorok közt, fejben már számol,
Okosban megold mindent, nem kérdez, csak válaszol.
Fű alatt megy az üzlet, halkan, pontosan,
Mire pislognál egyet, kész van gondosan.
Refrén
Munka hozott össze, a pohár marasztal,
A hegyen minden szó lassabban elhasal.
Nevetés, izzadság, bor az asztalon,
Itt lesz a hétköznapból közös alkalom.
3. vers
Pityu Pestről jön le, város zaja mögött,
A hegyen talál csendre, amit otthon elhagyott.
Vidékre jár szívvel, nem csak megszokásból,
Szőlős dűlők tanítják, mit ér az ember zajtól.
Híd
Naplemente csorog a tőkék vállán,
Nevetés gurul végig a dűlő alján.
Munka után megáll egy pillanatra az ég,
Egy korty igazság: ennyi épp elég.
Utolsó refrén
Munka hozott össze, a pohár marasztal,
A hegyen minden szó lassabban elhasal.
Nevetés, izzadság, bor az asztalon,
Barátság születik minden alkalommal ott fenn a hegyen.