Karácsony

Refrén:
Karácsony fény, az asztalon a csend,
köszönet szól most mindenkinek lent.
Ha messze is az út, vagy közel a kéz,
a szívünk együtt dobban, bármerre mész.
Gyertyafény, család, ez az igazi kincs,
nem az számít, mi volt, hanem ami itt.
Egy szó elég ma, őszinte, tiszta:
köszönöm nektek, hogy vagytok mindig vissza.

1. Verze:
Apos, anyós, minden gondnál ott vagytok,
ha baj van, nem kérdés, mindent ott hagytok.
Segítő kéz, tanács, egy meleg szó,
nélkületek ez az út sokkal nehezebb volna, jó?

Csaba és Zita, messze él az élet,
ritkán találkozunk, de a szív nem felejt el.
Mikor jöttök, megáll egy pillanatra az idő,
mintha a hiány is eltűnne hirtelen elő.

Mariann, Gábor, nagyvilág a térkép,
bőröndben élmény, sztorik, ezer emlék.
Utaztok sokat, mégis itt vagytok benn,
minden karácsonykor egy gondolat erejéig velem.

Refrén:
Karácsony fény, az asztalon a csend,
köszönet szól most mindenkinek lent.
Ha messze is az út, vagy közel a kéz,
a szívünk együtt dobban, bármerre mész.
Gyertyafény, család, ez az igazi kincs,
nem az számít, mi volt, hanem ami itt.
Egy szó elég ma, őszinte, tiszta:
köszönöm nektek, hogy vagytok mindig vissza.

2. Verze:
Bogi és Gyuszko, új csoda érkezett,
egy kisfiú hozott új értelmet nektek.
Apró kéz, nagy jövő, tiszta kezdet,
most már érte dobban minden egyes percetek.

Gizi és István, poénból sose kevés,
nevetés nálatok alapfelszerelés.
Ha fáradt a nap, ti feldobjátok gyors,
egy vicc, egy mosoly – máris könnyebb a sors.

És Viktória, a párom, a biztos pont,
akit szeretek, mert mindig ott volt.
Nem csak ünnepen, hétköznapokon át,
te vagy az ajándék, nem kell szalag hozzá.

Refrén (utolsó):
Karácsony fény, az asztalon a csend,
ez a dal most rólatok szól idebent.
Ha messze az út, vagy közel a kéz,
egy család vagyunk, bármerre mész.
Gyertyafény, család, ez az igazi kincs,
nem az számít, mi volt, hanem ami itt.
Szívből jön most minden sor, minden hang:
köszönöm nektek – ez a karácsony-dalom.