Fény ünnep

Csendben hallgatok. A világ zaja távol. A kinti fények kialudtak és egy hang szólít meg halkan mintha álmodnék. Nem kell keresned itt élek benned. Egy dal szólít mely ide hazakísér, minden kérdésre választ ad. Ő a fény, ő az élet mely bennem él mint szívem dobbanása mit lélekzetem hoz elém. Szavak nélkül csendben születik minden mi értelmet ad az életnek. A szív hangja vezet bárhová megyek a legsötétebb úton is. Ha néha eltévedek újra hív és vissza találok a csendben a fény erejére. Szívem hangja örökké bennem muzsikál. Néha viharok tépik szét az eget a földet és ő belül mégis mozdulatlanul összeköt a végtelen erővel. Egy láthatatlan fonál ami elszakíthatatlan. Ez a szív hangja mely örökké él. Nincs félelem vagy rejtőzködés. Elég a szív hangjára figyelni. Ott van a válasz, a tiszta hang mely csendben születik. A szív hanja fénye vezet. És ez a hang örökké bennem él.