Fahéj és Félelem (Timi kulacsa eltört)

Kint hull a hó, bent meg füstöl a sütő,
A Grincs a fára mászik, zölden, kicsit dühödten ül ő.
A tévéből üvölt a Reszkessetek,
Kevin újra csapdát állít, jaj, megint elrepedt!

Timi kávét kortyolna, de jaj, mi történt vele?
A kulacsa eltört, most minden csupa fele!
Fahéj illat száll a levegőben szét,
De ez nem béke – ez karácsonyi rémálom-éj!

Fahéjas tekercs, Mizo kávé a kézben,
De valami mozog a kandalló mélyében...
A Grincs nevet, Kevin sikít,
A csillagszóró füstje lassan körbevisz!
Timi sír, a kulacsa széttört rég,
Ez a karácsony már nem lesz békés!


A csengő csilingel, de nem jön senki be,
Csak egy árnyék suhan át a karácsonyfa fele.
A fahéj illat összekeveredik a félelemmel,
És valaki a konyhában nevet a tejszínnel.

Mizo, Mizo, Mizo kávé!
Fahéj, fahéj, fahéj árnyék!
Kulacs törik, Grincs morog,
Kevin új csapdát rak – ott a gonosz!

Fahéjas tekercs, Mizo kávé a kézben,
Timi zokog a romok közepében.
A Grincs nevet, Kevin kacsint,
Ez a karácsony már örökre bennünk itt!

A hó ráfagy a kávés bögrére,
Timi kulacsa csillan a fényben…
A Grincs megint csak nevet egyet,
És azt mondja: „Boldog... Karácsoooonyt...”