Text
Emlékszel, ott álltál a fényben,
Vörös hajad lángja égett a szélben.
Én meg csak néztem, hogy ne múljon el,
Az a perc, ahol minden kezdődhet el.
A Jaguar zúgott, mentünk az éjben,
A szőke mosolyod még most is érzem.
Két idegen, de a sors írt ránk egy dalt,
Amit azóta együtt dúdol a szív, ha baj van.
Veled az úton, bármerre visz,
A világ szebb, ha ott vagy, hisz
Te vagy az otthon, a kezdet, a vég,
Nina szalad, és nevet az ég.
Új ház, új élet, szög a falon,
Képeink őrzik a régi dalom.
Utazunk messze, hol még nem jártunk,
De bárhol leszünk, mi ott is rátalálunk.
Veled az úton, bármerre visz,
A világ szebb, ha ott vagy, hisz
Te vagy az otthon, a kezdet, a vég,
Nina szalad, és nevet az ég.
És ha majd egyszer elcsendesül minden,
Kint a csillagok őriznek minket.
Megfogom kezed, súgom neked:
„Minden nap újra beléd szeretek.”
Veled az úton, bármerre néz,
A szívem tudja, te vagy a rész,
Az élet dallam, mi benned zenél,
Veled az úton — örökké, örökké.