Text
Mikor elakarom felejteni, de nem megy már.
Folyton a fejemben jársz!
Nézem a fészen a profilod, nézem a messzendzseren írt-e rám?
Folyton a fejemben jársz!
Látom a szép mosolyod, a két szemed szeretem, azt akarom, hogy légy a babám!
Kalandozzuk át az életet, minden percben amikor lehetek veled, bizsereg a tenyerem, folyton a fejemben jársz!
Érzem valami megváltozott az átkozott érzés körüli a szívemet, körbe jár.
Te lány folyton a fejemben jársz!
Ez az átkozottnak nevezett rabul ejtette a testemet, uralod az egész énemet, te gyönyörű lány!
Tükörrel szemben állva látom magamat benne és bevillan megannyi emlékkocka, öklömmel verembe a tükröt, törik ezernyi szilánk darabá!
Véreznek az ujjaim, dühöm lassan csitul, zihálok közben feladta az agyam már!
Folyton a fejemben jársz kedves lány!
Az ajtó nyílik, te jössz hozzám, látsz engemet ahogy ott állok csendben nézek bambán, szólsz hozzám, hallom, de nem fogom fel, mert a testem dermedten áll!
Fogod meg a kezemet amiből folyik a vérem, húzol a fürdőszobába, kinyitod a csapot a kezem teszed a víz alá, megtörlöd, bekötözöd, és ölelsz át, mikor ráébredek, összeér a szánk!