Ó istenem

Van egy haverom, Roland a neve,
Ha rám néz, morcos a feje.
Reggel kávé nélkül jobb, ha nem szólok,
Különben olyan szavakat hallok, hogy megszólalok!

Hé, Roland, ne legyél már morci,
A világ nem mindig akar kicseszni!
Nevess egyet, bassza meg, jól áll neked,
A mosolyod kurvára ritka kincs nekem!

Ha a busz késik, már szitkozódik,
Az egész utca vele együtt bólogatodik.
De ha sör kerül a kezébe este,
Hirtelen mindenki a barátja lesz, te!

Hé, Roland, ne legyél már morci,
A világ nem mindig akar kicseszni!
Nevess egyet, bassza meg, jól áll neked,
A mosolyod kurvára ritka kincs nekem!

Lehet, hogy morogsz, mint egy vén medve,
De tudom, belül jó arc vagy te.
Csak egy kis pia, vagy egy jó kajálás,
És eltűnik minden picsányi grimasz már!

Roland, Roland, a morcos király,
De nélküled a banda nem lenne vidám!
Úgyhogy bassza meg, gyere és nevess velünk,
Mert morcos barátból egy is pont elég nekünk!