A Legrosszabb Kort

(Versszak 1)
Morzsi kever, Bagoly nevet,
Valami zöld, valami meleg.
Üvegben rém, habzik a szél,
Valami él benne, vagy csak kép?

Konyha mélyén suttog a sör,
Citromos tej, balzsamecet – brr!
Számban robban, mint a pokol,
De Bagoly csak azt mondja: „Hol a toll?!”

(Refrén)
Ez a Legrosszabb Korty, oh yeah!
A gyomrom üvölt, de én még kérnék!
Ez a Legrosszabb Korty, ne félj,
Morzsi és Bagoly, a perverz bérérzék!

(Versszak 2)
Bagoly visszavág – egy új löttyel,
Színe mint a mocsár, szaga mentel.
Kávé+tonik+mustáros jég,
Aki kortyol belőle, az hős – vagy tébolyék.

Fejre áll a világ e trükkben,
Főzünk ízt, amitől sírni tudsz büszkén.
Minden évben egy újabb mélypont,
De csak röhögünk: „Ez most pont pont!”

(Refrén)
Ez a Legrosszabb Korty, oh yeah!
Két őrült barát, s nem fél a szél!
Ez a Legrosszabb Korty, te is kérsz?
Ez nem ital – ez egy kihívás, kész!

(Bridge – lassabb, sötétebb hangulatban)
Égett papucs, halszósz, babpüré,
Emlékek íze a garat mélyén.
Nem tudjuk miért, csak tesszük rég,
A barátság néha furcsa játék…

(Utolsó refrén – egyre őrültebb tempóban)
Ez a Legrosszabb Korty, oh yeah!
Morzsi nyel, Bagoly félre néz!
Ez a Legrosszabb Korty, tiéd,
De ha kibírod – te vagy a főnix-király-vitéz!

(Outro – üvöltve)
Korty! Korty! Soha nincs nyugdíj!
Korty! Korty! Ez már hagyomány!
Korty! Korty! Üdv a gyomorpokolban!
Morzsi és Bagoly – a világ legfurább barátsága!