Text
Minden reggel anya egy vekker,
kávéval indul, pörög ezerrel,
Maxit kelti, szaltóztatja,
még a konyhában is szórakoztatja.
Bicajjal száguldunk immár oviba,
Puszi, pá, pá, játék és móka.
Nem kell nagyobb dolog annál,
mint Maxi mosolyánál!
A mi kis életünk, nem túl átlagos,
cirkuszos, és néha káoszos.
De működik a rendszer,
A sok fellépésekkel!
Mert vannak nagyik és nagypapák,
Kik féltőn nevelik az unokát,
Pont ettől jó, így Maxi sokfélét lát,
Hall, tapasztal, érez, s megleli a csodát.
Ez a mi életünk, néha bolond és más,
de pont ettől lesz oly jó, nem vitás!
Hétfőtől vasárnapig pöröghetünk,
bár néha azért megpihenünk.
Délután jön a jó kis szunya,
hogy folytatódhasson a sok móka.
Edzünk, legózunk, viháncolunk,
Ligetbe megyünk, rakoncátlankodunk.
Megáll az idő néha egy ponton.
De jó, mert sosem lesz monoton.
Maxi ám a hétköznapok sztárja:
Anya a szuperhős, apa pedig a társa.
Munka, álom, kis kudarcok,
Újra-tervezés, s jöhetnek új kihívások!
Ahha!
Ez a mi életünk, néha bolond és más,
de pont ettől lesz oly jó, nem vitás!
Hétfőtől vasárnapig pöröghetünk,
bár néha azért mi is megpihenünk.
Ez a mi életünk, néha bolond és más,
de pont ettől lesz oly jó, nem vitás!
Hétfőtől vasárnapig pöröghetünk,
bár néha azért mi is megpihenünk.
De nem kell több, csak egy mosoly és napfény,
pár jó emlék és együttlét.
Megyünk előre, nincs megállás,
ez a mi világunk maradjon ily csodás!