Text
(Verse 1)
Pulzáló kábelek, égett álmok füstje,
Fémfogak harapják a holnap testét.
Digitális imák egy törött antennában,
Hullámokba dermedt torz üzenet ég.
(Chorus)
Fraktálzaj – önmagába hullik,
Fraktálzaj – szétreped a múlt.
Fraktálzaj – cikázó semmi,
Fraktálzaj – nincsen, ami volt.
(Verse 2)
A zaj közepe üres, de mégis mozog,
Szétkenődött idő egy pixelfalon.
Nullák és egyek az Isten nyelvén,
Rezgésekben írt, kihalt vallomás.
(Bridge)
A spirál forog, de sosem ér véget,
Beleremegnek az üvegszívű gépek.
Kódolt sikolyok törnek a mélyből,
Minden szó egy törött frekvencia.
(Chorus)
Fraktálzaj – önmagába hullik,
Fraktálzaj – szétreped a múlt.
Fraktálzaj – cikázó semmi,
Fraktálzaj – nincsen, ami volt.
(Outro)
Nincs vége, nincs eleje,
Csak árnyékba forduló minta.
Egy hang, ami sosem létezett,
Egy világ, ami sosem volt.